Megjelent Hajdú-Farkas Zoltán fordításában-szerkesztésében Harald Roth: Kis Erdély- történet /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ című munkája. A fiatal erdélyi származású történész a heidelbergi Erdélyi Intézet igazgatója, valamint a Scuola Transsylvanium egyetemi önképzőkör vezetője. K. Lengyel Zsolt szintén Németországban élő, kolozsvári származású történész lektorálta a munkát. /Kuti Csongor: Erdély története szász szemmel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2000. november 17.
A Romániai Magyar Könyves Céh szervezésében a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában tartották nov. 9-11. között a hatodik Nemzetközi Könyvvásárt. A látogatók szavazatai alapján az idén is kiosztották a vásár legszebb és legnépszerűbb könyve-díjat: az I. díjat Domokos Géza Igevár. Kriterion-történet 16 helyzetképben elmondva /Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó közös gondozásában/, a II. díjat Kós Károly: Országépítő (Polis Könyvkiadó), a III. díjat pedig dr. Pokorny László: Gyógyító füvek, fák (Mentor Könyvkiadó) című könyvek nyerték el. Több könyvbemutató volt, például Kovács András Ferenc Miénk a világ című gyermekverskötetét. A Pallas-Akadémia Kiadó estjén a Heidelbergből érkezett Hajdú Farkas-Zoltán, a Nobile Officium (ebben a sorozatban jelent meg Csiki László Visszaút című esszékötete) sorozatszerkesztője beszélt, jelen volt két másik szerző, Dávid Gyula és Domokos Géza. /Kozma Mária: Hűséges türelemmel. A hatodik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./
2000. november 25.
Megjelent Csiki László Visszaút (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Nobile Officium sorozat, sorozatszerkesztő a Heidelbergben élő Hajdú Farkas-Zoltán) könyve. A szerző ebben a könyvében vissza-visszatért Erdély földrajzi és szellemi tájaira. Csiki László 1985 óta Magyarországon él, húsz esztendő óta ez az első megjelent könyve Erdélyben (Romániában). "Az én forgandó életemben létezik egy állandó - vallja -: Erdély, mely annál személyesebb élményemmé válik, minél távolabb kerülök tőle." /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2000. március 25.
Higyed István lugosi református tiszteletes, a magyar református egyháztörténet doktora hosszú szolgálat után nyugdíjba vonul. Lugoson tett ökumenikus szolgálataiért tavaly, 70. születésnapján a város díszpolgárává választották. Higyed István elmondta, hogy Lugoson volt román reformáció. Fogarasi István prédikátor romául és magyarul hirdette az igét Lugoson. Fogarasi a Szászvárosi Bibliának egyik magyarról románra fordítója volt 1582-ben. Ugyancsak ő fordította románra legelőször a Heidelbergi Kátét Catechismul Kalvinesc címmel. Lugoson szolgált 1921-34 között Szombati-Szabó István költő. - Lugos nem könnyű szolgálati hely, mert rendszeresen három nyelven kell hirdetni az igét a vegyes házasságok miatt. Amióta itt tevékenykedik, rendbehozták a templomot. Higyed István mindent megpróbált, de nem sikerült kiadnia Szombati-Szabó István összes műveit. /Balta János: 33 évet szolgálni egy közösséget, isteni ajándék. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2000. szeptember 16.
Szept. 15-17. között a Babes-Bolyai Tudományegyetemen rendezik meg a Heidelbergi Erdélyi Honismereti Egyesület tanácskozását Erdély histográfiája - politikai feladat vagy tudományos kihívás címmel, melyen az egyetem Erdélyi Tanulmányok Központja és az Erdélyi Múzeum-Egyesület társrendezőként vesznek részt. Az egyesületet 1962-ben Németországban hozták létre azzal a céllal, hogy a régió történelmének tudományos kutatását szorgalmazza Németországban több mint hetven tagja van, nagyrészt erdélyi származásúak, a romániai tagok száma eléri a kilencvenet. Fennállásuk óta százhúsz kötetet és két folyóiratot adtak ki, Heidelberg közelében tekintélyes könyvtárat működtetnek. A megnyitón minden felszólaló, köztük Andrei Marga oktatásügyi miniszter és rektor, hangsúlyozta: a szászok történelmének nyomai ma is megtalálhatók tájainkon, mintegy hirdetve a tolerancia és békés egymás mellett élés követendő példáját. A konferencián sok neves romániai, németországi, ausztriai, olaszországi és magyarországi történész adott elő a rendezvény vezértémájául szolgáló erdélyi történetírás szerepéről. /Szász történelmi konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2002. július 6.
Lászlóffy Csaba emlékezett egy volt politikai fogolynak a romániai kommunista diktatúra börtönében elszenvedett éveiről szóló naplójára. Pietsch Miklós Bogáncsszedők /Kráter Kiadó, 1998/ című könyvéről van szó. Pietsch Miklós 1934-ben született Aradon, átélte a kitelepítést is. 1957 decemberében letartóztatták Temesváron műszaki egyetemi hallgató társaival együtt, és őt államellenes tevékenység vádjával 12 évi kényszermunkára ítélték. Hiteles vallomása kordokumentum. Az 1964-es közkegyelem után azonban előbb munkás volt, majd befejezhette főiskolai tanulmányait, és építészmérnökként dolgozott szülővárosában és Sepsiszentgyörgyön. Heidelbergben él huszonöt éve, ott kiállított festményeiről ismerik. Idén megjelent könyve a Börtönnapló. Ebből közöl részleteket a lap. /Lászlóffy Csaba: A naplóíró kockázatai és esélyei. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2002. július 31.
A Belgiumban működő Közép-európai Emberjogvédő Bizottság felhívást intézett mindazokhoz, akik hátrányos megkülönböztetést szenvednek ebben a térségben nemzeti kisebbségi hovatartozásuk miatt, hogy jogsérelmüket pontos adatokkal írásban küldjék el a bizottságnak, az pedig eljuttatja az Európai Parlament által kinevezett három nemzetközi jogi szaktekintélynek. A namuri központú bizottság Pierre Gillet elnök nevében kiadott és a sajtóhoz is eljuttatott felhívása arra buzdítja elsősorban a magyar kisebbséghez tartozókat, hogy nevekkel, címekkel, pontos esetleírással bemutatott helyzetüket mielőbb küldjék el a bizottsághoz, vagy pedig levélben küldjék el a három jogi szaktekintély valamelyikének, akiknek nevét, címét is közli a felhívás. A három nemzetközi jogász Jochen Frowein professzor, a heidelbergi egyetem Max Planck Intézetének tanára, Ulf Bernitz professzor, a stockholmi egyetem tanára és Lord Kingswood brit nemzetközi jogász, az Európai Parlament volt képviselője. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának német elnöke még júniusban közölte, őket bízta meg a parlament azzal, hogy készítsenek szeptemberre jelentést, milyen ma is érvényesülő jogsértő hatásai vannak Csehországban és Szlovákiában a II. világháború után kiadott Benes-dekrétumoknak. A bizottság felhívása aláhúzta, hogy az egykori Csehszlovákiában már 1945-ben etnikai tisztogatással próbálkoztak: a német és magyar lakosságot kollektívan bűnössé nyilvánították, bírói végzés nélkül nagyarányú kitoloncolásokhoz és vagyonelkobzáshoz folyamodtak velük szemben. A Közép-európai Emberjogvédő Bizottság rámutatott felhívásában, hogy a szélsőséges nacionalizmus jelenségei joggal aggasztanak sok demokratát Európában. A politikai szélsőség rendszerint az idegenek ellen uszít. Közép-Európában viszont történelmi okok folytán az "idegenek" őseik földjén élnek, a határok változtak körülöttük, nem ők költöztek el. E jelenség két szembeszökő példája a magyar határok mentén élő magyar közösségek és a balkáni térségben szétszóródott albánok. /Eltöröltetnék az emberi jogokat sértő törvényeket. Belgiumi felhívás az elnyomott kisebbségekhez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./
2003. március 12.
Márc. 11-én a Temesvári Református Egyházmegye lelkipásztorai negyedévi értekezletükön megtudták: Lugosra költözik az esperesi hivatal, mivel Fazakas Csaba megválasztása jogerőre emelkedett. A temesvár-belvárosi egyházközség épületében tartott összejövetelen Bányai Ferenc lelkészértekezleti elnök egy zsinat elé terjesztendő közvélemény-kutatási anyagot terjesztett elő a Szentírás, illetve a Miatyánk szövegének és a Heidelbergi Káté néhány kérdésének a fordítás-módozata kapcsán. El kell dönteni végre, hogy a Bibliát a szószéken milyen fordítás szerint fogja használni a lelkészi kar, illetve a Miatyánk szövege is milyen fordítás szerint lehessen egységesen használható a szertartások során. Fazakas Csaba , az új esperes közölte, hogy hivatala rövidesen Lugosra költözik. /Krassay Szörény: Az esperesi hivatal elköltözik Temesvárról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./
2003. április 8.
Tízéves a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés, a romániai magyar könyvkiadás fontos intézménye. Csíkszeredában legalább tíz rendezvényen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen író-olvasó találkozókon tekintett vissza a kiadó és szerzői gárdája az elmúlt esztendőkre. A kiadó 70 százalékban hazai, 20 százalékban magyarországi írók, 10 százalékban pedig Nyugaton élő szerzők könyveit jelenteti meg folyamatosan. A tíz esztendő mérlege: 225 kötet. A Pallas-Akadémia Kiadó házi szerzői között van például Kányádi Sándor, Sütő András, Domokos Géza, Pomogáts Béla, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Egyed Ákos, Fodor Sándor, Kozma Mária, Farkas Árpád, Páll Lajos és a Heidelbergben élő Hajdú-Farkas Zoltán. Marosvásárhelyen a Bernády Közművelődési Központban ápr. 4-én szerveztek a kiadóval és a szerzőkkel találkozót, melyen Nagy Miklós Kund szerkesztő köszöntötte Tőzsér Józsefet, a kiadó igazgatóját, Kozma Mária főszerkesztőt, Markó Béla költőt, Gálfalvi Zsoltot, a Romániai Magyar Pen Központ elnökét, Pomogáts Béla irodalomtörténészt, az Illyés Alapítvány elnökét, Kovács András Ferenc költőt és Parászka Boróka kiadói szerkesztőt. Gálfalvi Zsolt úgy vélte, a Pallas-Akadémia ebben a kultúraellenes világban is képes volt szellemi műhellyé válni, akárcsak a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis. Markó Béla megjegyezte, 1989 után kiderült: van múltunk, amire építeni lehet. A szépirodalmat jórészt magyarországi támogatás tartja el, lassan-lassan a romániai költségvetésből is várható támogatás. Megszaporodtak szépirodalmi jellegű kiadványok. Van Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, van az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) a Romániai Magyar Pen Klub, folyamatosan megjelenik a kolozsvári Korunk, a csíkszeredai Székelyföld, a marosvásárhelyi Látó, és Nagyváradon új irodalmi folyóirata, a Várad. /Lokodi Imre: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./
2003. április 23.
Idén második alkalommal rendezett egyéni tárlatot Jecza Péter temesvári szobrászművész Budapesten. A Rákóczi úti Árkád Galéria (egykori Fényes Adolf-terem) látta vendégül a Heidelbergben, Münchenben és Frankfurtban is megcsodált Jecza-kiállítást. A szobrászművész is részt vett a tárlat megnyitóján, melyen legújabb kisplasztikáiból mutatott be több mint harmincat. /Szekernyés Irén: Jecza Péter egyéni tárlata Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./
2003. július 29.
Júl. 21-26-a között rendezték meg a Kárpát-medencei magyar református teológiai tanárok találkozóját Hitvallás egykor és ma címmel. A konferenciának a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont, a mintegy nyolcvan résztvevő a felvidéki Komáromból, valamint az anyaországi teológiákról: Debrecenből, Budapestről, Sárospatakról és Pápáról érkezett. A megnyitón Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke tartott áhítatot. Dr. Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora a Heidelbergi Káté időszerűségéről tartott előadást. Tőkés László püspök Egyházunk jövőképe című beszámolóját követte a Metamorphosis Transsylvaniae című fórum. A különféle akadémiák dékánjai, rektorai tartottak beszámolót az intézetükben folyó tanításról, tudományos munkáról. Jövőre a konferenciának a felvidéki Komárom ad otthont. /Somogyi Botond: Hitvallás egykor és ma. Véget ért a Kárpát-medence magyar református teológiai tanárainak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2002. április 6.
A Váradi Biblia nyomtatójának, Szenczi Kertész Ábrahámnak nevét viseli az a nagyváradi sajtóház és nyomda, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyitott anyaországi támogatással. A jan. 5-i avató ünnepségen hangsúlyozta Tőkés László püspök: nagyobb építkezés első lépése a sajtóház megnyitása. Szabó Tibor, a HTMH elnöke avatóbeszédében a sajtóház további támogatását ígérte. A sajtóházban nyomda és a Partiumi Közlöny és a Harangszó mellett helyet kap a kárpát-medencei tudósítói hálózat fiókja, amely a Duna TV, a Magyar Televízió, a bukaresti és a kolozsvári magyar stúdiók tudósítóiból áll. Könyvbemutatókkal köszöntötték az eseményt: Csetriné Lingvay Klára Nagyasszonyaink című könyve 15 erdélyi nagyasszony munkásságát, történetét feldolgozva láttatja Erdély történetét. Balaskó Vilmos Élet a föld alatt című, a román börtönök összeírását tartalmazó könyve másodkiadást ért meg. Bemutatták a Heidelbergi Káté revidiált kiadását, végül Szabó István tanár átfogó Ottomány monográfiáját mutatta be Dukrét Géza, a Partiumi Könyvek szerkesztője. A nagyváradi regionális sajtóház a harmadik a marosvásárhelyi és a kolozsvári után. /(Balla Tünde): A tények beszéljenek. Sajtóház nyílt Nagyváradon a magyar kormány támogatásával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2004. július 31.
A Németországban élő Hajdú-Farkas Zoltán az elmúlt években írásaival hazatért, rendszeresen jelen van tanulmányaival a folyóiratokban, több sikeres könyve is megjelent: Csíki kaláka (Pro Print, 1993); Telepes népség. Erdélyi szász olvasókönyv (Pro Print, 1994); ,,Erdély a legkülönb nő volt…” (Komp-Press, 1998); Székelyek és szászok (Mentor, 2001); Alkaiosz lakomája (Pallas-Akadémia, 2001). A címek is meghatározzák Hajdú-Farkas fő érdeklődési területét, s ez a szászok története és kultúrája. Új kötete, a Szászok – egy árulás /Koinonia Kiadó, Kolozsvár, 2004/ azoknak is meglepetés, akik eddig is érdeklődéssel követték a heidelbergi szerző esszéit, tanulmányait. A könyvben két neves szász értelmiségi portréja rajzolódik ki. Az egyik, hosszú évtizedek óta Németországba emigrált írót meghurcolták az ötvenes években. Barátja, a másik, jelenleg is itthon élő író (és lelkész) vallott ellene (!). Végül az író kiszabadult több mint egyesztendős embertelen lelki kínzásokkal terhelt vizsgálati fogságából. Barátja (akit a vizsgálati fogság hónapjai a vallatóknak sikerült megtörniük) kiszabadulása után elvégezte a teológiát, pap lett, és ma a szórványban hirdeti az igét néhány megmaradt hívének. /Bogdán László: Egy árulás helyzetrajza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./
2007. február 5.
Egyszerű, közérthető összefoglalása Erdély történelmének Harald Roth Kleine Geschichte Siebenbürgens című könyve, Kölnben látott napvilágot 2003-ban, Romániában a Pro Europa Kiadó jelentette meg magyarul és románul egyaránt. Harald Roth /sz. Segesvár, 1965/ német és amerikai egyetemeken tanult, jelenleg a heidelbergi Erdély Intézet igazgatója. Szerzője elfogulatlan, nem fejez ki érzelmeket a régió népei iránt. /Horváth Andor: Erdély, német szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2008. április 29.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság júniusban aláírásgyűjtést kezdeményez egy olyan törvénytervezet támogatása érdekében, amely a Bolyai Egyetem létrehozásáról rendelkezne – jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján Hantz Péter, a BKB alelnöke. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemről másfél évvel ezelőtt elbocsátott, jelenleg Heidelbergben kutató fizikus elmondta, a kezdeményezők nyílt levélben kérik az erdélyi magyar szervezetek – az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar, illetve a Székely Nemzeti Tanács – támogatását akciójukhoz. Emlékezetes, hogy a román parlament tárgyalásra sem tartotta érdemesnek azt a félmillió erdélyi magyar aláírásával szentesített, 1994-ben beterjesztett tervezetet, amely ugyancsak az állami magyar egyetem felállítását célozta. Hantz Péter közölte, hogy Kovács Lehellel együtt pert indítanak a román állam ellen a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon amiatt, hogy 2006-ban mindkettőjüket elbocsátották a kolozsvári BBTE-ről. /Rostás Szabolcs: Aláírásokkal a Bolyaiért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2009. február 3.
A nemzeti közösségek fennmaradásának egyik kulcsfontosságú feltétele az önálló, állami finanszírozású, anyanyelvű egyetem megléte. Jól tudják ezt Európa kisebbségei, hiszen mindegyik, körülbelül százezer főnél nagyobb lélekszámú, őshonos nemzeti közösség – mint a spanyolországi katalánok, a dél-tiroli németek, a felvidéki magyarok, a macedóniai albánok, a moldvai gagauzok, a finnországi svédek – kiharcolta magának ezt a jogot. Jól tudja ezt a mindenkori román politikai vezetés is, ezért igyekszik minden eszközzel megakadályozni az állami magyar egyetem újraindítását. Az eszközök közé tartozik az egyetemi oktatók megfélemlítése és megvásárlása is, hangsúlyozta dr. Hantz Péter. A 2006-os táblaakcióval a Bolyai Kezdeményező Bizottság a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult tarthatatlan állapotokra, tágabb összefüggésben pedig az erdélyi magyar felsőoktatás rendezetlen helyzetére hívta fel a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét. A magyar feliratokat akkor helyezték ki, amikor az egyetem kiállítást rendezett az Európai Parlamentben, ahol azt állították, hogy az intézményben többnyelvű a feliratozás. A kiállítás megnyitójának napján helyezte ki dr. Hantz Péter, néhol közelharc árán, azokat a magyar feliratokat, melyeket aztán a ,,multikulturális” Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetősége azonnal leveretett. Az eset után Hantz Pétert és Kovács Lehelt kirúgták egyetemi állásukból. A táblaügy után akkora volt a felháborodás, hogy sok mindent el lehetett volna érni. Ezt azonban az árulók, a Babes–Bolyai Tudományegyetem volt és jelenlegi magyar rektor-helyettesei (mint például Magyari Tivadar, Nagy László, Szamosközi István) akadályozták meg. Jelenleg dr. Hantz Péter a heidelbergi molekulárisbiológia-laboratóriumban kutató. A Bolyai Kezdeményező Bizottság most dolgozik az erdélyi magyar felsőoktatás távlati fejlesztési perspektívájának kialakításán. A tanulmány egyetemfejlesztési, gazdasági, demográfiai és politikai kérdéseket vizsgáló fejezetekből fog állni. Semmilyen körülmény között nem szabad vegyes tannyelvű egyetemet létesíteni. Ezek ugyanis melegágyai a megalkuvó, opportunista vezető réteg kialakulásának. Azt szeretnék, ha a leendő magyar egyetemi hálózat egyik kara Sepsiszentgyörgyre települne, és ha megszabadulhatnának az elrománosítási céllal létrehozott struktúráktól. Dr. Hantz Péter távlati tervei között szerepel egy erdélyi kutatólaboratórium megalapítása. A Bolyai Egyetem újraindítása érdekében kifejtett tevékenységet a www.bolyai.eu honlapon követhetik nyomon, tájékoztatott Hantz Péter. /Puskás Attila: Magyar tannyelvű egyetemért (Interjú dr. Hantz Péterrel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./
